A BÉKE NAPJA (FRIEDENSTAG)

Richard Strauss A béke napja - opera, op. 81 - magyaországi bemutató


Michael Kupfer-Radecky         az ostromlott város parancsnoka
Christiane Kohl                      Maria, a felesége
Gábor Géza                            őrmester
Horváth István                      egy "piemonti" 
Cser Krisztián                        a holsteini ostromló csapat parancsnoka
Ric Furman                            az ostromlott város polgármestere
Kiss Tivadar                           lövész 
Bakonyi Marcell                     tűzmester 
Pintér Dömötör                     muskétás 
Silló György                           kürtös 
Lisztes László                        tiszt 
Massányi Viktor                    csapattiszt  
Blazsó Domonkos                  prelátus
Wittinger Gertrúd                 egy asszony a nép közül  
          
         Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) 
           Nemzeti Filharmonikus Zenekar

           Bizják Dóra                             zenei munkatárs
           Mikó Szilvia                            zenei munkatárs           
           
           Polgár Etelka                          rendező-asszisztens
           Gianpiera Bühlmann                jelmez
           Gilles Gubelmann                    díszlet
          
            

  NÉMEDI CSABA          rendező

  KOCSIS ZOLTÁN            karmester


A szereplőkről

 



Michael Kupfer-Radecky  

Eddigi karrierjének legfontosabb állomásai között szerepelnek fellépései a Royal Albert Hallban, a Concertgebowban, a Tonhalleban, a svéd Királyi Operaházban, az esseni Aalto Színházban, a Müncheni Operaházban, a szentpétervári Mariinski Színházban, valamint a  Moszkvai Nagyszínházban. Michael Kupfert 2009-ben az Opernwelt már „az évad legjobb bemutatkozó művésze”-ként reklámozta. Az opera műfaja mellett rendszeres meghívott művésze oratorikus és koncert előadásoknak

is. Neves zenekarokkal és karmesterekkel lép fel. R. Strauss és Wagner operák rendszeres előadója, emellett repertoárjában természetesen megtalálhatók Mozart, Verdi, Donizetti operái is. Szólókoncertje volt már Japánban, Olaszországban, Németországban. Jelenleg előadásában rögzítik Schubert Téli utazás és a Szép molnárné dalciklusokat. 2015-ben a Feuersnot, a Salome, a Rózsalovag című R. Strauss operákban lép fel. 
 

Christiane Kohl  

Christiane Kohl 14 éves korában vett részt első énekóráin 2 éves USA-beli tartózkodása alatt. Felsőfokú tanulmányai elvégzése után kezdett klasszikus éneket tanulni a Salzburgi „Mozarteum” Zeneművészeti Egyetemen. 2000-ben debütált a Salzburgi Ünnepi Játékokon Gluck Iphigenia Taurisban című operájában. 2001-ben első díjat és további díjakat nyert a „Belvedere” Énekversenyen Bécsben. 2002-ben kezdődött operaénekesei karrierje, amikor a Zürichi Operaházhoz szerződött. Repertoárján szerepelnek könnyebb lírai koloratúr és nagy lírai szoprán szerepek valamint drámai szerepek is. Zürichben legnagyobb sikert Richard Strauss Intermezzo című operájában aratott Peter Schneider vezényletével. Itt is nagy nemzetközi elismeréssel fogadták. 2009 óta a Bayreuthi Fesztivál egyik résztvevője. Európában a legnagyobb zenekarokkal lép fel és a nagy operaházak és koncerttermek vendégművésze.  


A további szereplőkről itt olvashat: www.filharmonikusok.hu

A rendező

Némedi Csaba

A magyar származású színpadi rendező színház iránti érdeklődését számos opera- és klasszikus balettelőadás élménye indította el már kora gyermekkorában. A középiskola elvégzése után Ausztriában tanult tovább. Eredetileg a gyógyászat területén folytatott tanulmányokat, majd felvételt nyert a Bécsi Egyetemre, ahol a Filológiai kar színház, film- és médiatanulmányok szakán végezte tanulmányait, zenés és táncszínházra specializálódva. (Jelenleg ugyanitt PhD hallgató.) Gyakornokként a Bécsi Állami Operában és a Schönbrunni Zenés Színházban dolgozott. 2003 és 2006 között a Zürichi Operaház segédrendezőjeként olyan jelentős előadások létrehozásában vett részt, mint R. Strauss Elektrája (rendező: Martin Kusej), Debussy Pelléas és Mélisande-ja (rendező: Sven-Eric Bechtolf), Rimszkij-Korszakov Cári menyasszonya, (rendező: Johannes Schaaf), Puccini Turandotja (rendező: Giancarlo del Monaco) és Verdi Aidája (rendező: Nicolas Joel). Első önálló rendezésére – Mozart: A színigazgató – 2006 nyarán került sor Liechtensteinben, Zsófia régenshercegnő fővédnöksége alatt.
Részt vett a Magyar-Francia Zenés Színházak Rendezői Versenyén és az Európai Rendezők versenyén is. A „Fogadás Orlovsky Hercegnél” című gálaműsor rendezője volt 2011-ben, amelyen a Magyar Operaház szólistái is felléptek. A Kirchstetteni Kastélyban (Ausztria) megrendezett nyári KlassikFestival keretében J. Strauss Denevér című operettjét rendezte 2011-ben. Az ezt követő három évben két Mozart-operát és egy Verdi-operát vitt színre. 2015-ben Donizetti Szerelmi bájitala első belcanto operaként hangzott el rendezésében az idén útjára indított Kirchstetteni Belcanto Operafesztivál keretein belül. A rendező 2012 óta a KlassikFestival művészeti vezetőjének szerepét is betölti. (fotó Wilke)

A rendező koncepciójáról itt olvashat.

 

Az opera cselekménye

Az őrmester jelentést kap az egyik őrszemtől, hogy az ellenség éppen felgyújtott egy gazdaságot. Egy fiatal hírnök érkezik Piemonte-ból, aki levelet hoz a császártól a város parancsnokának, majd a szülőföldjéről kezd énekelni. A lövész, a muskétás, és a katonák gúnyos megjegyzésekkel illetik a fiatalembert, hogy nem is tudja milyen  a háború, ők viszont már nem tudják milyen is a béke. Alig váltak felnőtté, bevonultak és harminc éve harcolnak.
A katonák távolról zajokat hallanak. Először azt gondolják, hogy az ellenség az, de később látják, hogy a városiak közelednek az erődhöz. Előlép a parancsnok, hogy szóljon hozzájuk. Két öregember, a polgármester és a prelátus könyörögve kérik a parancsnokot, hogy adja fel a várost, hisz mind az ő s az ellenség oldalán fölöslegesen szenvednek az emberek. Egy tiszt jelenik meg és jelzi a  parancsnoknak, hogy a város elesik, ha nem használják fel az erőd alatt lévő lőpor készletet. A parancsnok azonban elutasítja a készlet felszabadítására vonatkozó kérést. A parancsnok felolvassa a császártól érkezett levelet a városlakóknak.

A császár megparancsolta, hogy a város tartani kell, nem lehet feladni. Az emberek hevesen tiltakoznak. A parancsnokot megrázza az emberek reakciója, feloszlatja a tömeget és kéri őket, hogy várjanak a következő utasításig. Utána parancsot adott katonáinak, hogy gyűjtsék össze az erődítmény alatt lévő lőport, és adják neki a gyutacsot. A parancsnok visszaidézte, amikor az őrmester megmentette az életét a magdeburgi csatában és most viszonzásul felajánlja az őrmesternek és a többi katonának a menekülés lehetőségét. Az őrmester azonban lemond a lehetőségről  a lőszerésszel és az őrszemmel együtt. Azután köszönetet mond az olasz hírhozónak, majd harcba hívja csapatait.

Maria, a parancsnok felesége lép színre, majd férjéhez és a tömeghez fordul. Előlép férje is és számon kéri, hogy nem engedelmeskedik annak az utasításának, hogy ne lépjen a bástya területére. Hangjuk egy duettben csap össze, a feleség kimerült a háborúban, a férj elkötelezett a harc iránt, de elmondja tervét az erődítmény felrobbantásáról, ahol az összes elfoglalóval együtt odavész. A parancsnok felajánlja feleségének a lehetőséget a menekülésre, Mária azonban fogadalmat tesz, hogy férje mellett marad.

Ágyúlövés hallatszik. Valószínűleg az ellenség támadásának jelzése. Az őrmester átadja a kanócot a parancsnoknak, de előre tudja, hogy nem fogja használni, inkább küzd. A következő hang egy, majd mind több és több távoli harangzúgás, azokból a  városokból, amelyek csatlakoztak a békéhez. Az őrmester jelenti, hogy közelednek a holsteini csapatok, de lobogókkal, virágokkal, fehér zászlóval jönnek nem támadó alakzatban. A parancsnok fondorlatos cselre gondol. A polgármestert és a prelátust örömmel tölti el ez az eset, hisz az ígéretet vélik beteljesülni.
A holsteini parancsnok belép az erődbe, keresi a parancsnokot, és bejelenti a hírt, hogy a 30 éves háború éppen ezen a napon véget ért, fegyverszünetet írtak alá. A parancsnok keményen sértegeti, inzultálja az ellenség parancsnokát és kardot ránt.  A holsteini is kardjához nyúl, de nem húzza ki. Maria a két parancsnok közé veti magát, békéért esedezik. Hirtelen a két parancsnok összeölelkezik. Az opera egy megbékélési kórussal ér véget.

 

Az opera librettója (fordította: Jánszky Lengyel Jenő)

Letölthető libretto eredeti német nyelven

Letölthető libretto magyar nyelven