Richard Strauss A béke napja - opera, op. 81 - magyaországi bemutató
Michael Kupfer-Radecky az ostromlott város parancsnoka
Christiane Kohl Maria,
a felesége
Gábor Géza őrmester
Horváth István egy
"piemonti"
Cser Krisztián a holsteini ostromló csapat
parancsnoka
Ric Furman az ostromlott város polgármestere
Kiss Tivadar lövész
Bakonyi Marcell tűzmester
Pintér Dömötör muskétás
Silló György kürtös
Lisztes László tiszt
Massányi Viktor csapattiszt
Blazsó Domonkos prelátus
Wittinger Gertrúd egy asszony a nép közül
Kiss Tivadar lövész
Bakonyi Marcell tűzmester
Pintér Dömötör muskétás
Silló György kürtös
Lisztes László tiszt
Massányi Viktor csapattiszt
Blazsó Domonkos prelátus
Wittinger Gertrúd egy asszony a nép közül
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Bizják Dóra zenei munkatárs
Mikó Szilvia zenei munkatárs
Polgár Etelka rendező-asszisztens
Mikó Szilvia zenei munkatárs
Polgár Etelka rendező-asszisztens
Gianpiera Bühlmann jelmez
Gilles Gubelmann díszlet
Gilles Gubelmann díszlet
NÉMEDI CSABA rendező
KOCSIS ZOLTÁN karmester
A szereplőkről
Michael Kupfer-Radecky
Eddigi
karrierjének
legfontosabb állomásai között szerepelnek fellépései a Royal
Albert Hallban, a Concertgebowban, a Tonhalleban, a svéd Királyi
Operaházban, az
esseni Aalto Színházban, a Müncheni Operaházban, a szentpétervári
Mariinski
Színházban, valamint a Moszkvai
Nagyszínházban. Michael Kupfert 2009-ben az Opernwelt már „az évad
legjobb
bemutatkozó művésze”-ként reklámozta. Az opera műfaja mellett rendszeres
meghívott művésze oratorikus és koncert előadásoknak
is. Neves
zenekarokkal és
karmesterekkel lép fel. R. Strauss és Wagner operák rendszeres előadója,
emellett repertoárjában természetesen megtalálhatók Mozart, Verdi,
Donizetti
operái is. Szólókoncertje volt már Japánban, Olaszországban,
Németországban. Jelenleg előadásában rögzítik Schubert Téli utazás és a
Szép molnárné
dalciklusokat. 2015-ben a Feuersnot, a Salome, a Rózsalovag című R.
Strauss
operákban lép fel.
Christiane Kohl
Christiane
Kohl 14 éves korában vett részt első énekóráin 2 éves USA-beli tartózkodása
alatt. Felsőfokú tanulmányai elvégzése után kezdett klasszikus éneket tanulni a
Salzburgi „Mozarteum” Zeneművészeti Egyetemen. 2000-ben debütált a Salzburgi
Ünnepi Játékokon Gluck Iphigenia Taurisban című operájában. 2001-ben első díjat
és további díjakat nyert a „Belvedere” Énekversenyen Bécsben. 2002-ben
kezdődött operaénekesei karrierje, amikor a Zürichi Operaházhoz szerződött.
Repertoárján szerepelnek könnyebb lírai koloratúr és nagy lírai szoprán
szerepek valamint drámai szerepek is. Zürichben legnagyobb sikert Richard
Strauss Intermezzo című operájában aratott Peter Schneider vezényletével. Itt
is nagy nemzetközi elismeréssel fogadták. 2009 óta a Bayreuthi Fesztivál egyik
résztvevője. Európában a legnagyobb zenekarokkal lép fel és a nagy operaházak
és koncerttermek vendégművésze.
A további szereplőkről itt olvashat: www.filharmonikusok.hu
A rendező
Némedi Csaba
A magyar származású színpadi rendező színház iránti érdeklődését számos opera- és klasszikus balettelőadás élménye indította el már kora gyermekkorában. A középiskola elvégzése után Ausztriában tanult tovább. Eredetileg a gyógyászat területén folytatott tanulmányokat, majd felvételt nyert a Bécsi Egyetemre, ahol a Filológiai kar színház, film- és médiatanulmányok szakán végezte tanulmányait, zenés és táncszínházra specializálódva. (Jelenleg ugyanitt PhD hallgató.) Gyakornokként a Bécsi Állami Operában és a Schönbrunni Zenés Színházban dolgozott. 2003 és 2006 között a Zürichi Operaház segédrendezőjeként olyan jelentős előadások létrehozásában vett részt, mint R. Strauss Elektrája (rendező: Martin Kusej), Debussy Pelléas és Mélisande-ja (rendező: Sven-Eric Bechtolf), Rimszkij-Korszakov Cári menyasszonya, (rendező: Johannes Schaaf), Puccini Turandotja (rendező: Giancarlo del Monaco) és Verdi Aidája (rendező: Nicolas Joel). Első önálló rendezésére – Mozart: A színigazgató – 2006 nyarán került sor Liechtensteinben, Zsófia régenshercegnő fővédnöksége alatt.
Részt vett a Magyar-Francia Zenés Színházak Rendezői Versenyén és az Európai Rendezők versenyén is. A „Fogadás Orlovsky Hercegnél” című gálaműsor rendezője volt 2011-ben, amelyen a Magyar Operaház szólistái is felléptek. A Kirchstetteni Kastélyban (Ausztria) megrendezett nyári KlassikFestival keretében J. Strauss Denevér című operettjét rendezte 2011-ben. Az ezt követő három évben két Mozart-operát és egy Verdi-operát vitt színre. 2015-ben Donizetti Szerelmi bájitala első belcanto operaként hangzott el rendezésében az idén útjára indított Kirchstetteni Belcanto Operafesztivál keretein belül. A rendező 2012 óta a KlassikFestival művészeti vezetőjének szerepét is betölti. (fotó Wilke)
A rendező koncepciójáról itt olvashat.
A további szereplőkről itt olvashat: www.filharmonikusok.hu
A rendező
Némedi Csaba
A magyar származású színpadi rendező színház iránti érdeklődését számos opera- és klasszikus balettelőadás élménye indította el már kora gyermekkorában. A középiskola elvégzése után Ausztriában tanult tovább. Eredetileg a gyógyászat területén folytatott tanulmányokat, majd felvételt nyert a Bécsi Egyetemre, ahol a Filológiai kar színház, film- és médiatanulmányok szakán végezte tanulmányait, zenés és táncszínházra specializálódva. (Jelenleg ugyanitt PhD hallgató.) Gyakornokként a Bécsi Állami Operában és a Schönbrunni Zenés Színházban dolgozott. 2003 és 2006 között a Zürichi Operaház segédrendezőjeként olyan jelentős előadások létrehozásában vett részt, mint R. Strauss Elektrája (rendező: Martin Kusej), Debussy Pelléas és Mélisande-ja (rendező: Sven-Eric Bechtolf), Rimszkij-Korszakov Cári menyasszonya, (rendező: Johannes Schaaf), Puccini Turandotja (rendező: Giancarlo del Monaco) és Verdi Aidája (rendező: Nicolas Joel). Első önálló rendezésére – Mozart: A színigazgató – 2006 nyarán került sor Liechtensteinben, Zsófia régenshercegnő fővédnöksége alatt.
Részt vett a Magyar-Francia Zenés Színházak Rendezői Versenyén és az Európai Rendezők versenyén is. A „Fogadás Orlovsky Hercegnél” című gálaműsor rendezője volt 2011-ben, amelyen a Magyar Operaház szólistái is felléptek. A Kirchstetteni Kastélyban (Ausztria) megrendezett nyári KlassikFestival keretében J. Strauss Denevér című operettjét rendezte 2011-ben. Az ezt követő három évben két Mozart-operát és egy Verdi-operát vitt színre. 2015-ben Donizetti Szerelmi bájitala első belcanto operaként hangzott el rendezésében az idén útjára indított Kirchstetteni Belcanto Operafesztivál keretein belül. A rendező 2012 óta a KlassikFestival művészeti vezetőjének szerepét is betölti. (fotó Wilke)
A rendező koncepciójáról itt olvashat.
Az opera cselekménye
Az
őrmester jelentést kap az egyik őrszemtől, hogy az ellenség éppen felgyújtott
egy gazdaságot. Egy fiatal hírnök érkezik Piemonte-ból, aki levelet hoz a császártól a
város
parancsnokának, majd a szülőföldjéről kezd énekelni. A
lövész, a muskétás, és a katonák gúnyos megjegyzésekkel illetik a
fiatalembert, hogy nem is tudja milyen a háború, ők viszont már nem
tudják milyen is a béke. Alig
váltak felnőtté, bevonultak és harminc éve harcolnak.
A
katonák távolról zajokat hallanak. Először azt gondolják, hogy az ellenség az,
de később látják, hogy a városiak közelednek az erődhöz. Előlép a parancsnok,
hogy szóljon hozzájuk. Két öregember, a polgármester és a prelátus könyörögve
kérik a parancsnokot, hogy adja fel a várost, hisz mind az ő s az ellenség
oldalán fölöslegesen szenvednek az emberek. Egy tiszt jelenik meg és jelzi a parancsnoknak, hogy a város elesik, ha nem
használják fel az erőd alatt lévő lőpor készletet. A parancsnok azonban elutasítja
a készlet felszabadítására vonatkozó kérést. A
parancsnok felolvassa a császártól érkezett levelet a városlakóknak.
A
császár megparancsolta, hogy a város tartani kell, nem lehet feladni. Az emberek
hevesen tiltakoznak. A parancsnokot megrázza
az emberek reakciója, feloszlatja a tömeget és kéri őket, hogy várjanak a
következő utasításig. Utána parancsot adott katonáinak, hogy gyűjtsék össze az
erődítmény alatt lévő lőport, és adják neki a gyutacsot. A parancsnok
visszaidézte, amikor az őrmester megmentette az életét a magdeburgi csatában és
most viszonzásul felajánlja az őrmesternek és a többi katonának a menekülés lehetőségét. Az őrmester
azonban lemond a lehetőségről a lőszerésszel és az őrszemmel együtt. Azután
köszönetet mond az olasz hírhozónak, majd harcba hívja csapatait.
Maria,
a parancsnok felesége lép színre, majd férjéhez és a tömeghez fordul. Előlép
férje is és számon kéri, hogy nem engedelmeskedik annak az utasításának, hogy
ne lépjen a bástya területére. Hangjuk egy duettben csap össze, a feleség
kimerült a háborúban, a férj elkötelezett a harc iránt, de elmondja tervét az
erődítmény felrobbantásáról, ahol az összes elfoglalóval együtt odavész. A parancsnok
felajánlja feleségének a lehetőséget a menekülésre, Mária azonban fogadalmat
tesz, hogy férje mellett marad.
Ágyúlövés
hallatszik. Valószínűleg az ellenség támadásának jelzése. Az őrmester
átadja a kanócot a parancsnoknak, de előre tudja, hogy nem fogja
használni, inkább
küzd. A következő hang egy, majd mind több és több távoli harangzúgás,
azokból a városokból, amelyek csatlakoztak a békéhez. Az őrmester
jelenti, hogy közelednek a holsteini
csapatok, de lobogókkal, virágokkal, fehér zászlóval jönnek nem támadó
alakzatban. A
parancsnok fondorlatos cselre gondol. A polgármestert és a prelátust
örömmel tölti el ez az eset, hisz az ígéretet vélik beteljesülni.
A
holsteini parancsnok belép az erődbe, keresi a parancsnokot, és bejelenti a hírt,
hogy a 30 éves háború éppen ezen a napon véget ért, fegyverszünetet írtak alá. A
parancsnok keményen sértegeti, inzultálja az ellenség parancsnokát és kardot
ránt. A holsteini is kardjához nyúl, de nem
húzza ki. Maria a két parancsnok közé veti magát, békéért esedezik. Hirtelen a
két parancsnok összeölelkezik. Az opera egy megbékélési kórussal ér véget.Az opera librettója (fordította: Jánszky Lengyel Jenő)
Letölthető libretto eredeti német nyelvenLetölthető libretto magyar nyelven